Az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség fogalma nem véletlenül keveredik a fejekben: bár eltérő állapotokról van szó, a kettő mégsem tárgyalható egymástól függetlenül: legegyszerűbb meghatározása szerint ugyanis az inzulinrezisztencia a 2-es típusú diabéteszt megelőző állapot.
Az inzulinrezisztencia voltaképpen a szénhidrátanyagcsere-zavara.
Kapcsolódó tartalmak
Inzulinrezisztenciánál kerülendő ételek
Inzulinrezisztencia diéta
Inzulinrezisztencia tünetei
Inzulinrezisztencia és meddőség
Inzulinrezisztencia gyógyulási esélyei
A szénhidrátanyagcserét a hasnyálmirigyben termelődő hormon, az inzulin szabályozza: ez segíti, hogy a vérből bejusson az inzulinérzékeny szövetek sejtjeibe az őket tápláló cukor.
Inzulinrezisztencia kialakulása
Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha ezek a sejtek valamilyen sérülés miatt ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben, így glükózfelvevő képességük csökken.
Mivel azonban a normális működéshez változatlanul szükségük van a kielégítő mennyiségű cukorra, a hasnyálmirigynek több inzulint kell termelnie a sejtek megfelelő ellátásához. Erre egy bizonyos határig képes is anélkül, hogy észrevehető tünetek jelentkeznének, vagyis a szervezet egy darabig ellensúlyozni tudja a problémát, bár indokolatlanul magas testsúllyal és hormonális zavarokkal is járhat az inzulinrezisztens állapot. A hasnyálmirigy azonban egy idő után nem győzi a túlterhelést, kimerül, ez pedig 2-es típusú cukorbetegséghez vezet: az inzulinrezisztencia a betegség leggyakoribb oka.
Inzulinrezisztencia okai
A zavarnak lehetnek genetikai gyökerei, de a sejtek cukorfelvevő képességének romlásáért a legvalószínűbben az ismert civilizációs ártalmak – mozgásszegény életmód, túlzott energiabevitel, egészségtelen táplálkozási szokások és étrend – felelnek. A glükózanyagcsere állapota terheléses vércukorvizsgálattal ellenőrizhető: ha inzulinrezisztencia mutatható ki, haladéktalan életmódváltásra van szükség.
https://cukorbetegseg-inzulin.hu/inzulin-rezisztencia/inzulinrezisztencia-es-cukorbetegseg